Végül 11-en maradtunk, így 11 db azonos legyet kell kötni, elküldeni, majd 11 különbözőt kapunk vissza.
Azt remélem, hogy mások legyeit látva, picit többet megtudok a csukalegyek kötésről, mintha csak a neten böngésznék. És persze ki tudja, melyik hozza be idén a jó csukát. ;-)
Felhasznált anyagok:
horog: Gamakatsu F314 2/0
farok: Strung Rooster Saddles Long White (6 db), SF Flashband Midnight Blitz
test: Raccoon Zonker (mosómedve) Red
fej: Ólomszem a Kalandból
+ némi csillogó karácsonyfadísz
A piros-fehér színösszeállítással remélhetőleg felbosszantanak majd néhány krokit...*
A fejeket külön kötöttem fel, így ha túl nehezek lennének, egyszerűen el lehet távolítani, és némi ólomhuzallal helyettesíteni, ha szükséges.
Remélem azért így is ad halat, úgy gondolom, a mélyebb részeken talán jó lehet.
Már csak ki kell várni az olvadást, illetve ha az nem jön, a tilalom végét...
Addig is igyunk egy jó csíki sört! ;-)
Addig is igyunk egy jó csíki sört! ;-)
---
* Szilágyi Miklós: Rácz János, A magyar nyelv halnevei
"Nem mindig egyértelm
Abban viszont biztos vagyok, hogy nagyobb részük a horgászok által használt afféle kvázi-halnév.
Az ilyen „névadás” — tkp. tréfálkozó metaforikus ráutalás — érzelmi-hangulati hátterét a kiváló horgászszakíró, VIGH JÓZSEF így fogalmazta meg: „Érdekes, hogy a horgászok jellemkutató hajlandósága a csukát messze kiemeli a többi hazai halfaj közül. A csuka veszedelmes és falánk rabló, útonálló haramia, a vizek tigrise, krokodilpofájú szörnyeteg. De »dicsérjük« ilyenképpen is: alattomos,szemtelen, sanda, mohó, feneketlen bendő jű, telhetetlen."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése