Fekete István: Múlik a nyár
Bíbor bükklevél kalapja mellett,
szárazág-bottal köhécselve jár,
lába nyomán vadvizek fakadnak,
s zörren a szélben a tengeriszár.
Szeme sarkában ezüst pókháló,
s a fény az arcán öregesen nevet,
ha kong a hordó, és csordul a must
nyár szőlőhegyén, ha áll a szüret.
Alkonyba tűnik, ködbe enyészik,
aszott kezére dérharmat tapad,
ruhája régi pompáról beszél,
színes, ragyogó, bár itt-ott szakadt.
Öreg tarisznya húzza vállát,
melyet vinni már alig-alig győz,
Sírón susog a nádszál utána,
nyár végi úton ott ballag az Ősz.
---
Gyorsan elment a nyár - mint mindig -, de azért horgászat is fért bele:
Otthon, a Balatonon, máshol.
Süllők, balinok és pár csuka.
Partról, csónakból, gázolva és végre kajakból is.
És persze sok szép pillanat elraktározva a képek mögött.
Itthon |
Máshol... |
köves |
balinos |
Már itt az ősz... |
Szigetköz - "Canada" |
Balaton - nyugalom |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése