A bohinj-i tó domolykói...

...villámpeca a szomszédban, avagy másfél nap alatt körbejárni Szlovéniát...

Öcsém, mint legkisebb királyfi még februárban "elindult világot látni, szerencsét próbálni". Nem ment ugyan hetedhét határon túlra, az Óperenciás tenger helyett csak az Adriáig jutott és az Üveghegy helyett is megelégedett a Triglavval.

Szlovéniában "erasmusolt", innen költöztettem haza július elején, és ha már mentem, kicsit körül is néztünk. Túráztunk, várost néztünk, söröztünk, boroztunk és egy kicsit horgásztunk.

Nemrég vettem neki egy legyes szettet, így némi beoltási céllal, ezt is magammal vittem. Nem, elsőre nem a híres szlovén pisztrángos vizek (Soca, Sava Bohinjka, stb.) irányába mentünk. Ennyire nem akartam elkényeztetni. A kezdő vadász sem bőgő szarvasbikával kezdi, legfeljebb ha apróvaddal. Nomeg a napijegy is húzós lenne egy tanulópecára. Így pisztráng helyett mi is inkább domolykókkal kezdtük. Hegyi folyók és patakok helyett pedig a Bohinji tavat céloztuk meg.

Pár órás vezetés után érkeztünk a tóhoz, előtte a Sava Bohinjkat is láttuk, gyönyörű víz. Szállásul elsőre a sátor+vadkemping opcióra gondoltunk, megtaláltuk az ideális helyet, félig összeraktuk a sátrat, mire megállt mellettünk egy autó. Sofőrje közölte, hogy ő a "Ranger". Szerencsére a pörgőrugások elmaradtak, de közölte, hogy ha később is itt talál minket az drága lesz, mert Szlovéniában csak a kijelölt kempingekben lehet sátorozni és ez amúgy is a Triglav Nemzeti Park, szóval halmozzuk az élvezeteket, illetve a lehetsége büntetéseket. Különböző 100 eurós bírságok emlegetésére megköszöntük a szíves figyelmeztetést és elhúztunk egy kempingbe (12 Euro/fő/éj ...).

tábori konyha és egy kis rizling

Ittunk egy üveg bort, főztünk egy gyors vacsorát, végül legurítottunk két sört a helyi kocsmában, majd eltettük magunkat másnapra.

Szombaton egy pohár forró tea a folyóparton, majd jegyvásárlás-kávé-reggeli és irány a tó. A terv az volt, hogy a tavat szépen körbejárva dobálunk, nézelődünk, beszélgetünk, szóval jól eltöltjük a napot.

A Bhonji tó

A Bohinji tó /Bohinjsko jezero/ Szlovénia legnagyobb tava, valamivel hosszabb mint 4 km, valamikor gleccserek vájták a hegyek közé és ugyanarra a folyócskára van felfűzve amire a Bled-i tó is egy kicsivel alatta. A folyót befolyáskor még Savica-nak, azaz Kis-Szávának becézik, a tóból kifelé már Sava Bohinjkává keresztelték, majd lejjebb a Sava Dolinka-val egyesülve, belőle lesz a Száva.

zerge - a tó jelképe és a Lasko Zlatorog címere :-)

Elképesztően szép hely, kék ég, itt-ott még havas tetejű, sziklás tetők, zöld hegyoldalak és hihetetlen kék árnyalatokban játszó, kristálytiszta víz. Rövid "dobóinstruktorkodás" után, már úgy-ahogy a dobás is ment az "új legyesnek", legalábbis pár méterre eljutott a légy, ez elsőre elég is volt és később még javult is. Míg én egy kisebb domit szelidítettem magamhoz, ő is megfogta első legyes halát. Egy szép színes csíkos, de azért nem túl nagy sügeret. (Nézd már, így is lehet halat fogni!)


első legyes hala

kis domim és a háttér...

Kisebb séta után egy kikötő mellett rengeteg domolykót láttunk a nagyobb fajtából. Olyan volt, mint egy akvárium. Azért kísértésbe estem, odapattintottam a nimfát, volt is egy jelentkező, húzott keményen, majd leakadt. Aztán jött a helyi kikötői megmondóember, hogy a halak azért vannak, hogy a vendégek nézzék... Mondtam, hogy mi is vendégek vagyunk és engedélyünk is van, de nem akartunk mindjárt reggel összeveszni mindenkivel, így elindultunk a tó másik oldala felé, ahol már nem volt épület, kikötő és járókelőből is kevesebb akadt. A part mellett több helyen ide-oda úszkáló domolykó csapatokat láttunk, ezekből igyekeztünk egyet-egyet elcsípni. A mélyebb részeken általában működtek a nimfák, a sekélyebb partokon az itthon is jól bevált polibogár vált be, főleg egy elképesztő méretű, 8-as horogra kötött közel cserebogár méretű fekete dög vált be (szakáll lenyomás kötelező, meg jobb is így). A csattanásra méterekről száguldoztak oda az éhes domolykók és a leggyorsabb nyert egy fényképet velünk.

jön - lát - fog

megvagy!

Láttunk igazán nagy, 50 sőt 60 cm-re saccolt matuzsálemeket is, dobásig is eljutottunk, nimfával-nedvessel-szárazzal is rápróbáltunk, de ők rafináltabbak vagy csak flegmák voltak, nem érdekeltük őket túlságosan. Cserében a 20-30 cm közötti korosztályból szép számmal akadtak érdeklődők.

boci, boci, tarka...

...se füle, se farka.

A tó 3/4-ét már körbejártuk, amikor elértünk a Savica befolyáshoz, vizet nem hoztunk magunkkal és útközben sörözőt sem találtunk, így a folyóból ittunk egy kis vizet - kristálytiszta, hideg, köveken szűrt ásványvizet. Kicsivel odébb pedig leültünk egy búcsúsörre. Ennyi volt a horgászat.

ott lent vannak a nagyok...

ásvány - víz és fenyők

atyafiak ?!

Jó órás séta után visszaértünk kiindulási ponthoz és az autóhoz, közben eleredt az eső. Mivel nem látszott csillapodni, ezért úgy döntöttünk, hogy a további kempingezés helyett a "B-terv" lép életbe, városnézés Ljubljana-ban, majd irány haza. /Jó döntés volt, az úton szinte végig szakadt az eső.../

sárkány ellen sárkányfű!

"Messze tornyokat látogat sorba,
Szédül, elbusong s lehull a porba,
Amelyből vétetett."

Én biztosan jól szórakoztam, szerintem a beoltó legyes peca is jól sikerült, remélem lesz még folytatás.