Tisza-tavi képek

"Jóóónápot!" :-)

Egy remek tisza-tavi hétvégén vagyunk túl, volt minden ami kell.

Jó társaság, szalonna-kolbász, sör-bor-pálinka.
Napsütés, hangulat, jégmadár, vadlibák és persze halak.

Persze volt szívás is. A szürkületben kicsit eltévedve, fejlámpával kerestük a hazavezető "északnyugati átjárót",  másnap akadtunk fenn homokpadon, sőt a végére a pálinka is elfogyott...

Jöttek csukák, ha nem is sok, de azért minden napra akadt néhány. 

Már akinek, mert én két napig betliztem, de azért a végén megérkezett a "túra hala" vagy mi. :-)

Múlik a nyár...

Fekete István: Múlik a nyár 

Bíbor bükklevél kalapja mellett, 

szárazág-bottal köhécselve jár, 

lába nyomán vadvizek fakadnak, 

s zörren a szélben a tengeriszár. 

Szeme sarkában ezüst pókháló, 

s a fény az arcán öregesen nevet, 

ha kong a hordó, és csordul a must 

nyár szőlőhegyén, ha áll a szüret. 

Alkonyba tűnik, ködbe enyészik, 

aszott kezére dérharmat tapad, 

ruhája régi pompáról beszél, 

színes, ragyogó, bár itt-ott szakadt. 

Öreg tarisznya húzza vállát, 

melyet vinni már alig-alig győz, 

Sírón susog a nádszál utána, 

nyár végi úton ott ballag az Ősz.

---

Süllők! Süllők mindenhol!

Lehet már unalmas lesz ez a sok süllő, de nem nekem...

Egyelőre legalábbis megunhatatlannak tűnik a szinte állandó hétvégi menetrend.

Reggel, illetve hajnalban - van akinek talán még éjjel - fél4-4 körül szól az ébresztő, hogy 5 óra előtt már kiérjek a vízre.

Május elején ekkor még sötét volt, most már derengő fényben lehet horgászni.

egy süllőcske az esőben...

20 perc Balaton...

Volt egy kis dolgom arrafelé, így lecsípve a munkaidő végét 5 körül már a kikötőben nézelődtem.

Kellett egy kis idő, míg a munkahelyi pörgésből és az autópálya-rohanásból átálltam "Balaton üzemmódba", de ennyi idő alatt pont elfogyott a kávé és az almafröccs és mehettem a halak után.
Kicsit bambultam a felújítás alatt lévő hajókat, néztem a még nyugodt türkízkék vizet, és persze a nyugatról közeledő sötét felhőket.

kis csíkos

"Süllő szezon"

Beindultak a süllők, esznek rendesen.
Pergetve jönnek-jövögetnek, legyezve idén még nem próbáltam.

Jönnek reggel-napközben-este, mély vízen, akadóról, nyílt vízen, fenéken és vízközt, partról és csónakból.
Igaz nem nagyok, a 45 körüliek vannak többségben, de egyik este azért beköszönt egy szebb is.

nem mindenki érte meg a tavaszt

Boldog Csu-Ka-rácsonyt!

kerek 60-as

Városi peca.

Pizzarendelés és 

zakatoló villamosok.

Két csukán és 

néhány kapáson osztoztunk, 

de jó volt.

Legközelebb irány a természet 

meg a nagy víz - nagy csukák.

Addig is: 

Gőzölgő halászlevet, 

sült fogast, 

szép és boldog 

Karácsonyt!

Ismét a Tisza tavon...

Négynapos horgászat volt tervbe véve, csónakban heverészéssel, olvasgatással és persze csukákkal.

Az időjárás közbeszólt, egy napot sikerült horgászni, aztán jött az eső-szél-viharjelzés.

Hasta la vista, Balinok...

Régóta tervezett és nagyon várt horgászatot sikerült nyélbe ütni múlt hétvégén.
Sikerült úgy alakítani a programokat és feladatokat, hogy egy teljes napot a Balaton környékén tölthettünk.

Ők a szelet keresték, mi a halakat

Nyáresti hangulat...

Tavasz óta erősítik a gátat az otthoni víztározón, emiatt kb. másfél méterrel alacsonyabb a víz.
Így kissé holdbéli a környezet és sok hely megközelíthetetlenné vált, viszont jól látszanak az akadók-tuskók-törések. Ezeket igyekszem bevésni a retinámba, hogy később ott is kereshessem a halakat.

Itt van (volt) május elseje...

Nem. Ez a bejegyzés nem mozgalmi dalokról, pártgyűlésekről és felvonulásokról,
de mégcsak nem is a sör-virsli-vurstli jellegű majálisokról szól.
Ezek engem nem érdekelnek, divatos szóval élve "elhatárolódom tőlük"...de nagyon. :-)

Május elseje engem - és gondolom többeket - két dolog miatt hoz lázba.
Az egyik a hosszú hétvége, ez gondolom egyértelmű, nem kell bemutatni.
A másik pedig, hogy csíkos ruhás játszótársaim eddigre már gondoskodtak az utódnemzésről és lázas táplálkozásba kezdenek. Így én is utánok indulok...


Retro...

Végre nem az óra kelt, hanem a rigók csivitelése.
Itthon vagyok. Pakolászom. Megyek horgászni.

Botzsákba ma a húszas éveit taposó matchbotom kerül, majd irány a garázs.

Benzincsap kinyit, váltó üresbe, szivatókar elhúz. Első berúgásra visszhangzik az udvar,
a kétütemű motor zenei aláfestése mellé kékes-szürke füstöt ereget a füstgép.
Hangolnak a korosódó rocker-ek, kis gépészkedés és gurulok.
Fülig ér a szám, alattam az öreg Schwalbe szépen zümmög...

Végre...

"A hosszú hallgatásért, elmaradt leveleimért már megbocsáss.
Ez a levél, remélem jó egészségben talál,
Én meg vagyok, egy eszpresszóból írok, rád gondolok..."

Hétvégén végre szabad levegőhöz jutottam és vízhez és vízre,
a betondzsungelből kiszabadulva Délegyházáig jutottam.
A semminél több ez is.

evickélés

egy kis városi peca...

Hétvégén Pestfaluban maradtam, de nem akarván a négy falat nézni, valami horgászlehetőség után néztem. Engedélyem még nincs, és nagy utazási kedvem sem. Tehát marad valami közeli és egyszerű. Mondjuk a Kána-tó.

Szóltam öcsémnek, majd felugrottunk a 41-es villamosra és a következő megálló Kőérberek.
Ilyenkor télen kissé kopár a környezet, sem zöld fű, sem fehér hó nem takarja a tájat, de legalább víz és állítólag halak is vannak.

Könyvbújás és pisztrángkaviár

Kezembe került az 1971-ben Magyarországon rendezett
Vadászati Világkiállítás évkönyve,
a kiállított trófeák és
a kiállító országok vadvilágát ábrázoló képek mellett,
pár horgászati utalást is tartalmaz,
volt horgász pavilon, dobóverseny és

fényképkiállítás is.

Csuka koma jer' elő...

Úgy néz ki, hogy a vénasszonyok nyara véget ért, elmúlt a szikrázó napsütésben pompázó október és lassan november közepét tapossuk. Közeleg a tél, hiszen hűl a levegő, délután 4-kor már koromsötét van, a napot is egyre ritkábban látni.

Igyekszem pozitívan szemlélni a világot, ezért inkább arra koncentrálok, hogy a hűlő vizekben elhúzódnak a kishalak és egyre éhesebben és mohóbban keresik táplálékukat legkedvesebb halaim, a kacsacsőrű csukák.

emlék-szem



Egy képre gondolok...

Vasárnap délelőtt néhány órát bóklásztam a tóparton. Hallgattam a lehulló falevelek zaját, bámultam az őszi napfényben fürdő erdő ezernyi árnyalatát.

 

Ettem pár szem szedret és szedtem egy jó marék kökényt.

 

Közben dobáltam is párat, jó volt látni a legyezőzsinórt a levegőben, majd a pulzáló csalit a vízben.

 

A halak most nem érdeklődtek, de majd legközelebb...

Félóra

"...a kocsi robogása közben gondolatai is helyrerázódtak. ...
A parti nádas nem mozdult, az egyik nyárfán varjú károgott, és Gyula szíve tele lett a csodálatos táj ősi szépségével.
– Nem vagy álmos?
– Dehogy… csak nézek. Ezt szeretem én…
István fél karját áttette a gyerek vállán.
– Ebben nem is csalódsz, elhiheted. Nem beszél, hát nem is hazudik; nem ígér, és mégis odaadja mindenét, nem szól, és mégis többet mond, mint amit valaha ember mondott."
/Fekete István: Tüskevár/

Tisza-tavon - második felvonás

A harmadik magányosan töltött nap után teljesen feltöltődtem, lassan már térkép nélkül közlekedem és teljesen hozzászoktam az új napirendhez.

Korán reggel kelés, pakolás, teafőzés, irány a kikötő.

Tisza-tavon...

Két napja a Tisza-tavon...
Asszem, nem is írok semmit,
inkább csak olvasok,
és nézelődök.

Még kevés hallal is hajjdejó.

/ui: közben a mustból kotlós lett, így is jó
(aki nem tudja, annak murci :D)/